A roma fiatalok jövője – többek között – saját önszerveződésüktől is függ. A MORE roma- zsidó ifjúsági vezetőképző tréning záró táborára 20 hónapos együttműködés után került sor. Ez alatt a sajókazai és alsózsolcai Dr. Ámbédkar Iskola többségben roma diákjai vettek részt foglalkozásokon, képzéseken, melyeknek célja az önszerveződés elősegítése volt.

A projekt során maguk a diákok is terveztek és vezettek tréningeket – ami jelentős eredmény. Fontos tudni ugyanis, hogy ezek a fiatalok többségében mélyszegénységben élnek. Ez azt jelenti, hogy már az általános iskolába kerüléskor hátránnyal indulnak, és a magyar oktatás sivár felzárkóztató képessége miatt, ez a hátrány később csak növekszik. A legtöbb diák lemorzsolódik, mire középfokú oktatásba kerülne. A Dr. Ámbédkár fontos feladatának tekinti, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalokat legalább az érettségiig eljuttassa. Ha belegondolunk, hogy amikorra a diákok megérkeznek ebbe az iskolába, előfordul, hogy olyan problémákkal is küzdenek, hogy keverik az írott „a” és „o” betűket – ami nem a fiatalok tehetségéről, hanem a magyar oktatás gyér hátránykompenzációs képességéről árulkodik – akkor elképzelhetjük mekkora kihívás eljutniuk az érettségiig, s ehhez hasonló programokban részt venniük.

Az önszerveződés pedig kulcsfogalom egy hátrányos helyzetű közösség életében. A tréning sorozatban résztvevő diákok a képzések során többek között együttműködés, kommunikációs készségek, önismeret, tervezés, fiatalabb korosztállyal végzett felelősségteljes munka, konfliktuskezelés terén egyaránt fejlődtek. A program egyik roma trénere, Jónás Eta szerint, a legfontosabb számukra az élménydózis, amin keresztül sikereket érhettek el, s így megbizonyosodhattak róla, hogy ők maguk is sokra képesek. Ez nagyon fontos itt, ahol a többségi társadalom jelentős részének vélekedése szerint, a romák élősködők, akik képtelenek arra, hogy bármi hasznosat tegyenek. Ha valaki folyton ezzel a megítéléssel találkozik, nehéz hinnie magában, ami befolyásolhatja céljait, és eredményességét. Ez a negatív többségi hozzáállás mélyíti a két csoport közötti szakadékot, amely mindkét oldalról káros és öngerjesztő társadalmi folyamatokat eredményez. Ahhoz, hogy a segélyekre ne legyen szükség, integráció és érdemi oktatás kell, illetve romák felé nyitott és emberséges munkahelyek. Jónás Eta azt is hangsúlyozta, mivel sikerélményük volt a diákoknak, nyitottabbakká váltak, ami elengedhetetlen az együttműködéshez.

Ezt a nyitottságot láttam a MORE táborban, ahol roma és zsidó diákok működtek együtt. A fiatalok érdeklődően fogadták egymást, eleinte kicsit izgultak, zavarban voltak a számukra ismeretlen diákok miatt, de már ekkor ott volt a szemükben a kíváncsiság és a lelkesedés is.   A nap programjai az önszerveződésre, a társadalmi felelősségvállalásra, valamint a zsidó-roma kisebbségi lét közös pontjaira fókuszáltak. Az önszerveződés témakörére épülő foglalkozás lehetőséget adott a résztvevőknek a vitára. Olyan kérdésekkel foglalkoztak, hogy mitől működik egy közösség, és mi az, ami összetartja azt. A válaszokat természetesen a diákok találták meg, olyan fogalmakban, mint a bizalom, csapatmunka, összhang, összetartás, közös motiváció, inspiráció. 

A társadalmi felelősségvállalás is kiemelt témája volt a napnak, kitérve a segítségadás fogalmára. Kinek segítenél? Mikor? Ha nem, akkor miért nem. S ezek újragondolása. A tréning arra sarkallta a diákokat, hogy több szemszögből megvizsgálják a nézőpontokat. Az eltérő szempontok figyelembevétele szintén hozzájárulhat ahhoz, hogy társas interakcióik sikeresebbé váljanak.

A roma-zsidó kisebbségi léttel kapcsolatos foglalkozás lehetőséget adott a diákoknak arra, hogy beszélhessenek az őket ért sérelmekről, elgondolkodjanak azon, hogy saját közösségük milyen problémákkal küzd, illetve hogy egy közösségnek milyen terekre van szüksége az egészséges működéshez. A nap további részében közösen megtervezték a másnapi foglalkozásokat, amit ők tartottak kisebb gyerekeknek. A tervek között szerepeltek ismerkedős játékok, kirándulás, zene, tánc és olimpia. Miután a kicsik hazamentek, vasárnap foglalkoztak a jövőbeni együttműködéssel, reflektáltak a programra, és kalandparkban zárták a tábort.

A sokoldalú, élménydús program hozzájárult ahhoz, hogy a diákok önállóbbakká válhassanak.

A projektet a MAZS Alapítvány valósította meg.

NorvégMinta