Civil szemmel

Norvégminta

Van beleszólás? - Hétvégén dönt a Hegyvidék a Normafáról

2015. május 15. - Norvegminta

5128746348_af807f4210_z.jpg

A civil kezdeményezések és a lakosság sokszor kimarad a mindannyiunk életét befolyásoló döntésekből. Még, ha össze is hívnak egy lakossági fórumot, vagy ki is kérik a döntéshozók a civil szakértők véleményét – a felhozott érveket, szempontokat végül ritkán, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. A Normafa jövőjét érintő önkormányzati lépések talán mégis kivétel lehet, sőt mintát jelenthetnek a környezetük sorsát befolyásolni kívánó civil állampolgári gyakorlatban. Mi az, amitől működni tud a civil tervezés és érdekérvényesítés?

A Normafára építendő síközpont ötlete nem újkeletű. Az évekkel ezelőtt felvázolt tervek – melyek a helyi kulturális, környezeti értékek, lakossági igények és időjárás számos szempontját figyelmen kívül hagyva – egy alpesi típusú sícentrum létrehozására vonatkozott, az elmúlt időszakban sokat finomult. A viszonylag kicsi, elmúlt évtizedekben egyre ritkábban havas, számtalan városi kiránduló által látogatott terület ugyanis nem hozható párhuzamba egy osztrák vagy szlovák síközponttal. A most hétvégén esedékes szavazás már egy sokat finomodott - ugyanakkor még mindig sok részlet szempontjából elnagyolt – elképzeléshez kapcsolódik. Ebben a folyamatban a civil összefogás szakmai munkája kétségbevonhatatlan. Weiperth Andrást, a Normafa Természetesen civil koalíciójában résztvevő Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület munkatársát arról kérdeztük, hogy mitől tud működni a civil összefogás, közösségi-, szakmai tervezés és együttműködés Budapest XII. Kerület önkormányzatával.

A fő szempontok – amelyeket más kezdeményezéseknél is fontos számba venni az alábbiak:

  • A civilek munkájában fontos, hogy csak a szakmai szempontok legyenek meghatározóak és ne a politikaiak. A civilek szakvéleményei, ajánlásai legyenek elérhetőek minden állampolgár és párt képviselői számára, és ne váljanak egyik vagy másik oldal „háttértanácsadóivá”.

  • Az állampolgárok közössége csak akkor lehet sikeres, ha nem válik megosztottá. Ahogy máshol – például a Római-parti gát ügyében – a civilek megosztása és felforgácsolása sikeres lehet – itt a koalícióban résztvevő szervezetek (Budakörnyéki Natúrpakért Egyesület, CEEWeb, Greenpeace, Levegő Munkacsoport, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Védegylet és a WWF Magyarország) összhangban, szakmai alapokon tudott együttműködni.

  • A közösségi tervezés nem csupán egy lakossági fórum, ahol mindenki kihőbörgi magát, majd hazamegy. A lakosság jelentős része egyfajta ventillációs helyszínként kezeli a közös ügyek kapcsán való találkozókat, ahol kipanaszkodhatja magát, de felelősséget nem kell és sok esetben nem is akar vállalni a közösség jövőbeli sorsának alakításában. Az általunk szervezett közösségi tervezésen kiemelt hangsúlyt helyeztek a szervezők arra, hogy olyan munkacsoportok alakuljanak, amelyek konkrét javaslatokat, a közösség számára elfogadható terveket készítenek a felmerülő kérdésekre vonatkozóan és ezek alapján megalapozott ajánlásokat tudnak tenni a döntéshozók felé.

  • Mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért – a munkacsoportokban való tevékenység azért is fontos, mert nem érthet minden civil mindenhez – viszont a saját területén (közlekedés, környezet- és természetvédelem, sport, turisztika, kultúra, vallás stb.) – minden csoport érvényes információkat és szempontokat tud behozni.

  • Vezetés, amelyik valóban nyitott a párbeszédre. A kerület vezetése nem fogadta ellenségesen a civilek munkáját, javaslatait – sőt felismerte, hogy a civil kezdeményezések voltaképpen az ő munkájukat is segítik, amikor olyan feladatokat végeznek el (pl.: kutatások, tanulmányok készítése) önkéntes és külső forrásokból, amelyek (ön)kormányzati feladatok lennének.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy hollywoodi történettel lenne dolgunk. A hétvégi szavazás néhány kérdésének háttere még mindig homályos – pl.: a fogas útvonal lehetséges meghosszabbításának részletei, hatásai, a tervezett sípálya hóágyúzásnak infrastruktúrájának lehetőségei, műemlék épületek állapota, stb. A civilek a kérdésekhez kapcsolódóan nem javasolnak egyértelműen támogató vagy ellenző döntéseket. Ugyanakkor azt fontosnak tartják, hogy a kerület lakói éljenek a szavazói jogukkal, és szóljanak bele saját környezetük jövőjének kérdéseibe.

Sokszor sok mindenről nem kérdeznek meg minket, vagy ha megkérdeznek, akkor sem hallgatják meg a véleményeinket, válaszunkat. Ha azonban akkor is vállat rándítunk, ha esélyünk lehet befolyásolni környezetünk jövőjét, akkor a lehetőségéről is lemondunk annak, hogy a világunkat ne csak szidni, hanem fejleszteni is tudjuk.



A bejegyzés trackback címe:

https://norvegminta.blog.hu/api/trackback/id/tr897460866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2015.05.15. 12:14:50

A Római a civilek révén nem értem mitől sikeres, hiszen Bp egyik szégyene, ahogy 10 éve is az volt. Egy használhatatlan bringaút, amit ráadásul évente elönt a Duna, takarítani pedig normálisan nem lehet. Árvízi hordalékból származó mocsok, por, amiben a gyerekek játszanak és a környékbeliek illetve az ott sörözők, kajálók nyelik.

Nem csodálkoznék ha a környéken pestis, efféle ütné fel a fejét. Köszönhető a "civileknek", akik sikeresen akadályozták meg, hogy bármi is történhessen.

Ezekben a kirándulóhely típusú projektekben eleve nem szabad a helyi igényeket figyelembe venni, hiszen eleve ellentétes az érdekük a közérdekkel. A környéken talán ha 1000 ember lakik, viszont 100.000-en kirándulnak oda.

Ha nem tetszik, elköltöznek.

Alfréd76 2015.05.15. 12:41:53

A szerző szerintem azt írta, hogy a civileket sikeresen felforgácsolták a Római ügyében (vagy felforgácsolták ők magukat), és nem tudtak együttműködni.

inuitdog 2015.05.15. 16:07:31

A Városligetről is szavazzanak a Budapestek, hogy a akarnak e múzeumnak álcázott iroda épületeket. Gátlástalan természet rombolás ami a ligetben megy, még semmit nem fejlesztettek a zöld területen de a száz évesnél idősebb, egészséges fák közül már rengeteget kivágtak. Előzetes engedélyük, tervük nem volt egyre sem. Még a föld napján is vágtak fát. Budapesten európia nagyvárosokhoz mérten is kevés zöld terület, így csak a beton lesz több.