Civil szemmel

Norvégminta

A társadalom nyomokban civileket is tartalmaz

2015. november 30. - Norvegminta

candy.jpg

Magyarországon.
Mintha lenne a civilségben valami különös.
Civil egyenlő különc.
A különcök pedig kevesen vannak, furcsák és ferde szemmel szokás rájuk nézni.
Magyarországon.
Norvégiában nem.
Norvégiában a lakosság 79%-a tagja legalább egy civil szervezetnek.
Norvégiában a lakosság 64%-a vett részt valamilyen önkéntes munkában az elmúlt 12 hónapban.
És nincs bennük semmi különös.

Tovább

70 halott – A jéghegy csúcsa

nema_tanuk_2.jpg

Magyarországon átlagosan hetente egy nő meghal családon belüli erőszak áldozataként. Az elmúlt időszakban volt olyan év, amikor 70 volt az áldozatok száma. Nők, akik már nem emelhetik fel a hangjukat, sorsok, amik már nem alakulhatnak másként. Az ő történeteiket a november 21-én megrendezett Néma Tanúk felvonulás piros bábuira írt történetekből megismerhetjük. Ugyanakkor annak a milliónál is több magyar nőnek a történetét nem látjuk, nem halljuk, akiket rendszeresen bántalmaz a partnerük, illetve akik éppen munkahelyükön vagy a kórházban válnak erőszak áldozataivá. Vagy csak nem akarjuk hallani és látni? Csak nehogy kiszúrja végül a szemünket a jéghegy csúcsa – a 70 halott, akikről már nem lehet nem tudomást venni. Kik a felelősök az erőszakért, és mit tehetünk azért, hogy a nők biztonságban élhessenek?

Mivel olyan jelenséggel állunk szemben, amely közvetve vagy közvetlenül szinte minden rokonság, baráti kör, munkahely, civil szervezet vagy kórház életében jelen van, a válasz röviden: mindannyian felelősök vagyunk, és mind tehetünk valamit azért, hogy a helyzet jobbra forduljon. Ki miben felelős, és mit tehetne másként? Vegyük csak sorra.

Kedves Döntéshozó, Végrehajtó, Igazságszolgáltató!

A NANE évtizedek óta lobbizik olyan jogszabályokért, amelyek lehetővé tennék, hogy a bántalmazói kapcsolatból kilépő nők biztonságba lehessenek. Ehhez kapcsolódóan Magyarország részéről is aláírásra került az Isztambuli egyezmény. Jó lenne, ha a magyar jogszabályok és gyakorlat szintjén is érvényt kapnának a nők jogai. Mondjunk néhány példát: A rendőrség ne csak akkor avatkozzon közbe a családon belüli erőszakba, ha már vér folyik! A távoltartás valóban védje a bántalmazott nőket, és legyen következménye, ha az eltiltott férfi mégis megjelenik a bántalmazott nő környezetében. Legyenek elérhető anyaotthonok a partnerük elől menekülő nők és családjaik számára! Ha egy családon belüli erőszak bíróságra kerül, ne az áldozat hibáztatása legyen a kiinduló pont, és a gyanú, hogy a nő nem mond igazat! Az ilyen típusú vádaknál bármilyen más bűncselekményhez hasonlóan meglehetősen ritka a rágalmazások aránya. Annak érdekében, hogy a női szempont jobban megjelenjen a munkátokban, vonj be női szakembereket az érdemi munkába, és ne tartsd őket az üvegplafon alatt!

Kedves Munkaadó!

Legyen érték a munkahelyen a nők méltósága. A rendszeres munkavédelmi oktatásnak simán része lehet a nők elleni erőszakra vonatkozó modul. A munkahelyen belüli erőszak tényét ne tagadd le, inkább vizsgáld ki, és szükség esetén tedd meg a szükséges lépéseket (ne az áldozatot bocsásd el)! Figyelj oda a munkatársakra, ki az, aki ok nélkül otthon marad, egyik napról a másikra indokolatlanul sok sminket tesz fel, vagy hirtelen elsírja magát – lehet, hogy komoly probléma van a háttérben. Ha egy női munkatárs, kilép a bántalmazói kapcsolatából, a nő kérésének megfelelően ne engedd be az irodába a volt pasiját! Biztosíts lehetőséget részmunkaidőre vagy más atipikus foglalkoztatási lehetőségre, és adj egyenlő bért, előléptetési lehetőséget a női munkatársaknak is. Hogy jön ez ide? Sok nő azért (sem) tud kilépni a bántalmazói kapcsolatából, mert anyagilag függ a férjétől – pénzt pedig nálad keres. A GYES után visszatérő munkatársra tényleg számíts, és ne csak egy hónapra vedd vissza a látszat kedvéért.

Kedves Segítő Szakember, Civil!

Figyelj oda a klienseidre, tagjaidra. Bárki lehet erőszak áldozata – nem csak hátrányos helyzetűek! Próbáld megérteni az erőszakot elszenvedő nő helyzetét, lelki állapotát. Olvasd el a NANE Miért Marad? kiadványát, és próbáld megérteni az erőszak természetét, az áldozat helyzetét. Ne akarj ráerőszakolni semmilyen lépést, inkább abban segítsd, hogy saját értékeit, céljait megtalálva, önértékelését megerősítve ő maga merjen, akarjon továbblépni. Vedd fel a kapcsolatot a témával foglalkozó civil szervezetekkel.

Kedves Médiamunkatárs!

Ne ülj fel az áldozat hibáztatás retorikájának, se annak, hogy a családon belüli erőszak témája csak egy sokkoló különlegesség, ami nem érinthet mindenkit. Mutass meg sikeres nőket, pozitív történeteket is, hogy a társadalom lássa a nők nem csak passzív áldozatok, hanem sorsukat és környezetüket alakítani tudó aktív állampolgárok is lehessenek. Ne csak a divat, művészet és gasztronómia terén számolj be nőkről – más területeken is bőven találhatsz tehetségeket!

Kedves Egészségügyi munkatárs!

Adj meg minden kliensednek megfelelő tájékoztatást az állapotáról, a lehetséges kezelésekről. Vond be a döntésbe, és tartsd tiszteletben azt, amit szeretne. Lehet, hogy te vagy a profi, de az ő testéről, életéről van szó. Csak azt a kezelést és csak olyan módon nyújtsd neki, ahogy azt saját szeretteidnek is nyújtanád hasonló esetben! Ha nem indokolt, illetve a kliens nem járul hozzá, ne tartsd benn a kórházban, és ne végezz rajta sebészeti beavatkozást!

Kedves Férfi!

Tiszteld a nőket, akik a családodban, munkahelyeden meghatározzák életedet. Fordulj feléjük partnerként, és bízz bennük. Ha ezt teszed, sokkal jobban fogsz járni hosszú távon, mint ha meg akarod győzni őket, hogy kevesebbre képesek, mint te, és azt gondolod, hogy mindig szükségük van az iránymutatásodra. Néha mindannyian felidegesítjük egymást. Ugyanakkor a konfliktusokat próbáld meg mindig higgadtan, szóban rendezni, és soha ne emelj kezet a nőkre, akkor inkább hagyd ott az illetőt, fusd ki magadból az ideget, menj el a haverok közé – és térjetek vissza a témára nyugodt fejjel! Ha ez nem megy, és valamiért mindig ökölbe szorul a kezed, akkor nem jó így ez a kapcsolat. Forduljatok együtt vagy külön segítségért. Ha ez sem segít, inkább külön-külön folytassátok az életet, így sokkal több esélyetek lesz mindkettőtöknek egy boldog, sikeres életben, mintha utat adsz az erőszaknak! Inkább szereted, ha elengeded, mint ha kezet emelsz rá! Ennek szellemében próbálj meg segíteni, tanácsot adni azoknak a férfiaknak és nőknek, akik hasonló problémával fordulnak hozzád!

Kedves Nő!

Tiszteld a férfiakat, de ne helyezd magad fölé őket! Nem érnek se többet, se kevesebbet nálad. Magadat is tiszteld! Gondold végig, mit vársz egy kapcsolattól, munkahelytől, és ne akard meggyőzni magadat bármi is történjen, hogy ez így még mindig okés neked. Az nem okés, ha bántanak, és fontos, hogy hangot adjunk az ezzel kapcsolatos sérelmeinknek. Ne higgy tizedszerre is annak, aki 9-szer már becsapott, és ne hidd, hogy rendbe jön az a kapcsolat, ami évek óta nem tud rendbe jönni. Ne legyen elfogadható számodra az erőszak. És ne hidd el, hogy a verést ki lehet érdemelni. Nem. Sok mindent ki lehet érdemelni az életben, de az erőszakra nézve semmi nem lehet felmentés.  Ha gondba kerülsz a kapcsolatodban, fordulj segítségért, és ha nincs más megoldás, lépj ki a kapcsolatodból, mert lehet, hogy más út vezet a boldogságodhoz!
Ha hasonló problémát tapasztalsz a barátaid, családtagjaid, munkatársaid körében, ne akarj az érintett helyett dönteni, lépni, de támogasd, és próbáld megerősíteni, hogy ne érezze azt, ő nem lehet más, csak áldozat. 

És, amit senkinek sem szabad elfelejtenie. A családon belüli fizikai, lelki és gazdasági erőszak – akár csak az erőszak más formái – bűncselekménynek számítanak. Ha egy állampolgárnak a tudomására jut, hogy a szomszédja, testvére, munkatársa bántalmazói kapcsolatban él, vagy más területen szenved el erőszakot – ne fordítsa el a fejét, ne tegyen úgy, mint aki semmit sem lát, hall. Forduljon a témában érintett szervezetekhez, vagy vegye szemügyre a hatékony segítés módszereit!

 

Ha többet akarsz tudni a témáról, gyere el a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen rendezvényeire, vagy látogass el a Nők Joga oldalra!

Kapcsolódó szervezetek:

NANE – Jelezz feléjük, ha nők elleni erőszak témájában kérsz szakmai vagy emberi segítséget!

Jól-Lét Alapítvány – Ők kismamák munkakeresésében és a vállalatok nő-barát működésében tudnak segíteni!

Születésház Egyesület – Abban segítenek, hogy olyan módon tudj szülni, ahogy Te szeretnél!

Női Érdekérvényesítő Szövetség – Média, érdekképviselet és nemzetközi trendek kapcsán keresd őket!

Az érintettek az alábbi telefonszámokon is segítségért fordulhatnak:

A NANE segélyvonal: 06-80-505-101 - hétköznapokon este 6 és 10 között)

PATENT jogsegély: 06-70-252-5254 - szerda 16-18 óra között, valamint 06-70-277-6522 - csütörtök 10-12 óra között 

Szexuális erőszak segélyvonal: 06-40-630-006 kék szám (helyi tarifával hívható) – hétfőnként és péntekenként 10–14, szerdán 14–18 óra között..

Divat lehet a pelenkamosás?

 

pelenka_2.jpg

A kismamák évtizedeken keresztül ünnepelték az eldobható pelenkákat, ami megszabadította őket a kakis pelenkák mosásának rémképétől. Azonban semmi sem tart örökké. A Magyar Fenntarthatósági Csúcson a textil pelenkákat népszerűsítő, közösségépítő kezdeményezésével, a Textilmamival nyert Ozone Zöld díjat a szegedi  TETT Jövőnkért Egyesület. Janó Évát, a szervezet munkatársát arról kérdeztük, mivel lehet rávenni a kismamákat a 21. században a pelenkamosásra?

Tovább

Egy másik univerzum

tram.jpg

Oslói tanulmányutunk első napján előkészítettem a tömegközlekedéshez vásárolt hetijegyet, és vártam, kivel kell hatóságosdit játszanom: a buszsofőrrel, a megállóban szobrozó ellenőrrel, esetleg valaki mással… De senki sem volt kíváncsi rá, van-e jegyem. Bizonyára létezik valamilyen ellenőrzés, ám ennek az ott töltött szűk öt nap alatt semmilyen jelét nem láttam. Adtak viszont közlekedési térképet a vásárolt jegyhez, hogy tudjam, mivel, hová, mikor.

Tovább

A sérült emberek élete is lehet hasznos és boldog, ha értelme van mindennapjaiknak

Meglátogattam „Vidaråsen Village”-t, amely fogyatékkal élő emberek munka és lakóközössége, kb. 100 km-re Oslótól délre. A közösség a Camphill közösségek szervezetébe tartozik, amelyek először 1966-ban kezdték meg tevékenységüket Norvégiában. Látogatásom előtt nem sokat tudtam a Camphill közösségekről vagy teóriáról, nem is annak tanulmányozása, hanem a fogyatékossággal élő fiatalok önálló életvitelének kialakítása foglalkoztatott úgyis, mint a Williams szindrómás betegséggel élők szervezetének önkéntes támogatóját és tanácsadóját és úgyis, mint érintett szülőt.

Tovább

Mindenki heteró, akiről nem tudjuk, hogy meleg?

gay_colouring_book.jpg

A norvég tanulmány utunk első szakmai állomása a LLH nevű norvég LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transz, queer) szervezet volt, mely számomra különösen nagy jelentőséggel bírt, hiszen magam is LMBTQ emberekkel foglalkozom itthon, azon belül is az érintett csoportok konfliktusainak kezelésével, mediációval. A belvárosban fogadtak minket egy, az északiakra jellemző stílusos, de mégis egyszerű belsővel rendelkező irodában, ahol többünk azonnal megjegyezte, hogy ilyen környezetben mi is nagyon szívesen dolgoznánk. Nagy szeretettel fogadtak bennünket, és bár szép számmal érkeztünk, ez számukra egyáltalán nem okozott problémát. Hilde Arntsen, egy huszas évei végén járó hölgy - aki amúgy maga is érintett - egy közérthető és kifejezetten érdekfeszítő prezentációt tartott az LLH egyik fő projektjéről, a Pink Competency programról.

Tovább

Oslo, ahol kötni tanulnak a koldusok

bymissjon.jpg

A norvég  Church City Mission (Kirkens Bymisjon) az evangélikus egyházhoz tartozó alapítvány, ami szociális területen tevékenykedik, többek között foglalkoznak alkoholbetegekkel, idősekkel, gyerekekkel és prostituáltakkal is, az egyházi feladatok, mint például a lelkigondozás és a templomi szolgálat ellátása mellett. 1855-ben alapították a szervezetet. Ma Norvégia egész területén megtalálhatók, és közel négyezer munkatársuk van, aminek a fele önkéntes. Az egyik, oslói központban jártunk, ahol egy projektjük keretében a Romániából szervezetten érkező roma koldusokkal dolgoznak. Ezek az emberek – köztük több nő – direkt koldulni jönnek Oslóba, pár hónapig maradnak, a pénzt hazaküldik, majd ők is hazamennek, aztán visszajönnek, vagy másokat küldenek a falujukból maguk helyett. A Church City Mission munkatársai kimennek közéjük az utcára, beszélgetnek velük - persze mindig kell egy románul beszélő kolléga is – és elhívják őket, hogy csatlakozzanak a nekik indított programjaikhoz.

Tovább