Civil szemmel

Norvégminta

Nincsen lehetőség veszély nélkül

2016. április 13. - Norvegminta

Hogy kezelhetjük a net csapdáit és az elszabaduló gyűlöletet?

internet_dangerous.jpg

Amikor száz éve kezdtek elszaporodni az autók, sok mindent újra kellett gondolni és átalakítani. Manapság az internet világa hoz számos olyan kihívást, amelyekkel korábban nem szembesültünk. A gyerekünk akkor is áldozattá válhat, amikor csöndben, egyedül ücsörög a szobájában, ismeretlen és névtelen emberek szidhatnak minket, és bárkinek a netes megosztásai sok ezer embert elérhetnek. Az internet veszélyeire sok szülő és pedagógus egyszerűen tiltással válaszolna. Azonban a tiltásnál sokkal jobb megoldás, ha a lehetőségek és veszélyek megismerése révén felelős döntést tudunk hozni. Hiszen ahogy nincs lehetőség veszély nélkül, úgy nincs működő demokrácia sem érdeklődő és felelősséget vállaló állampolgárok nélkül. A Reményt a Gyermekeknek Egyesületnek köszönhetően megjelent magyarul a Böngésző, mely netes zaklatás és gyűlöletbeszéd megismerésére és kezelésére vonatkozó gyakorlatokkal és elméleti ismeretekkel támogatja a fiatalokkal foglalkozó pedagógusok és más szakemberek munkáját.

Az eltérő társadalmi csoportok tagjai ellen megfogalmazott, általánosító kijelentések, melyek a csoportok tagjai ellen hangolják a befogadót – gyűlöletbeszédnek tekinthetőek. A mindennapi - neten kívüli életünkben – is káros, ha általánosító beszólásokkal sértegetjük társainkat. Ugyanakkor nem mindegy, hogy mindezt egy kocsmai asztalnál tesszük, vagy a neten, ahol akár annyi embert is elérhetünk, amire korábban csak egy újságíró vagy egy közéleti személyiség volt képes. Ráadásul, míg egymással szembe nézve, nevünket és arcunkat vállalva kevésbé vagyunk hajlamosak arra, hogy szélsőséges, a másikat mélyen sértő kijelentéseket tegyünk. A neten keresztül ugyanakkor – ahol akár nevünket és arcunkat is eltakarhatjuk – és nem kell egymás szemébe nézni, sokkal könnyebben teszünk sértő megjegyzéseket. Mindez az áldozatok részéről fokozott veszélyeztetettséget jelent.  Hiszen az sem mindegy, hogy három ember füle hallatára, vagy egy közösségi oldalon, akár ezrek előtt aláznak meg minket. Ráadásul, már nem csak az utcán, és az eltérő közösségi terekben számíthatunk sértő támadásokra, hanem a saját otthonunkban is, amikor csak a barátainkkal szeretnénk chatelni vagy zenét hallgatni.

faceless_hate.jpg

A neten terjedő gyűlölet és zaklatás szempontjából a legvédtelenebbek a fiatalok. Akik számára az online valóság sokszor már meghatározóbb, mint a neten kívüli, így a netes támadás (vagy zaklatás sorozat, ami akár a nap 24 órájában is folyhat) sokkal sértőbb tud lenni a számukra – mondta a zárórendezvényen a projekt megvalósításában részt vett Jósa Bálint, a Szubjektív Értékek Alapítvány munkatársa. Ugyanakkor a fiatalok nem csak áldozattá, hanem netes zaklatóvá, gyűlölködővé is könnyebben válhatnak. Hiszen csöndben a szobában gubbasztva is hadjáratot indíthatnak társaik ellen, akár olyan frusztrációk miatt, amiről a szüleiknek és tanáraiknak sincsen tudomásuk. A gyerekek mellett az eltérő kisebbségek, illetve a nők is gyakran válnak gyűlölet céltáblájává. Hiszen az eltérő csoportok kárára történő finomabb viccelődésektől, a csoportok tagjainak fizikális bántalmazására ösztönző kijelentésekig számos közlés jelenik meg a közbeszédben.

Az Európa Tanács által létrehozott „Bookmarks”, mely magyarul, hazai viszonyokra adaptálva „Böngésző” címen jelent meg, olyan feladatokat és ismereteket tartalmaz, amelyek segítségével a fiatalok közelebb kerülhetnek a témához, és bizonyos helyzeteket modellezve, azokra adható válaszokat átbeszélve, játékos keretek között vitatkozhatnak olyan témákról, amelyek mindannyiuk életében fontos kérdést jelentenek. Milyen érzés, ha egy kisebbség tagjaként sértegetnek? Hogy lehet kezelni azt, ha azért kezdesz el másokat zaklatni, hogy ezzel imponálj a társaidnak? Mit tennél a másik helyében? Illetve hogyan tudnak a csoport tagjai - a demokratikus intézmények működését modellezve – bizonyos szempontok mentén érveket felsorakoztatni, és végül közösen döntést hozni? Ezek a gyakorlatok nem csak a biztonságos nethasználat, hanem az egymással való együttélés és a demokratikus felelősségvállalás szempontjából is fontosak a fiatalok fejlődésében. Hiszen a gyűlöletre nem érdemes agresszióval, sem ellentmondást nem tűrő kijelentésekkel reagálni, csupán nyitott, érdemi párbeszéddel, ahol a többi felet is partnerként kezeljük – „Szelíd szavak”-kal,  ahogy a projekt címe is sugallja.

bongeszo.jpg

A Böngészőhöz kapcsolódóan az elmúlt két évben képzéseket rendeztek, amelyeken civilek, szakértők és pedagógusok vehették részt a gyakorlatokon, amiket utána ők is tudnak majd használni a saját csoportjaikban. Rövid és hosszú, egyszerű és bonyolult gyakorlatok egyaránt találhatóak a gyűjteményben, így annak is ajánlható, aki egy fél évet szentelne a témának, és annak is, aki csak egy tanítási órát. Fontos cél lenne, hogy a képzési anyag az iskolai oktatásba is bekerüljön, ezzel kapcsolatban ajánlást is el fognak juttatni a minisztériumba – nyilatkozta Nedeczky Lilla, a projekt vezetője. Ugyanakkor kérdéses, hogy egy tananyag, illetve egy ajánlás hatására milyen érdemi változásra lehet számítani az oktatásban. Hiszen a témához szintén kapcsolódó médiaműveltségi képzés – mely lehetővé tenné, hogy a fiatalok értő és felelős médiahasználókká váljanak már elméleti szinten 10 éve folyik Magyarországon, miközben az ilyen képzéseket tartó tanárok 27%-a rendelkezik csupán szakképzettséggel, és az iskolák olyan kevés óraszámban foglalkoznak médiával, hogy ezek alkalmával érdemi tudásátadásra, és szemléletformálásra aligha kerülhet sor – mindezt az Ombudsmani Hivatal munkatársának, Bácskai Krisztinának az előadásából tudhattuk meg.

De a jövőbeni lehetőségek latolgatása helyett talán érdemesebb még a konkrét sikerekről szót ejteni. A képzésen részt vett fiatalok 20 saját mintaprojektet is megvalósíthattak, amelyek keretében eltérő eszközökkel – sporteseményekkel, workshopokkal, színházi akciókkal, kiállításokkal, videókkal, társasjátékkal és számos más módon – hívták fel kortársaik figyelmét a gyűlöletbeszédre, amelyre vonatkozóan fontos őszinte vitát indítani és kreatív, személyes reflexiókat létrehozni. Illetve bejelenteni, ha pl. közösségi oldalakon olyan közléseket találunk, amelyek megengedhetetlenek. A képzésen részt vett fiatalok jelentették be pl.: a Facebook-nak a Migránsvadász és Ultras Liberti oldalakat – amelyek nyíltan uszítottak a menekültek ellen. Fellépésüknek köszönhetően az oldalak letiltásra kerültek.

tetovalt.jpg

fotó: Püspöki Zsolt (Gábor 27 „A tetovált” – Pintér Gábor, sérült gyerekekkel foglalkozó asszisztens, amatőr költő)

A mintaprojektek közül közönségszavazás alapján a legnépszerűbbnek a Ne ítélj elsőre! fotókiállítás bizonyult, melyben az Orosházi Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat mutat be a városban élő embereket kettős portrékon keresztül. Míg az egyik kép, mind embert szeteotíp módon (pl.: parasztként, szőke nőként, cigányként vagy tetováltként) mutat be, addig a másik kép megmutatja az adott személy igazi arcát, melyen a sztereotípiákat cáfoló szakmáját is megismerhetjük. A zsűri az első helyen az Emberi jogi játékmesterek társasjátékot díjazta.

A bejegyzés trackback címe:

https://norvegminta.blog.hu/api/trackback/id/tr628602692

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.