Benkő Fruzsina szociális munkásként érkezett három éve Perére a borsod megyei faluba, ahol azóta a helyiek és távolról érkező önkéntesek segítségével jelentős változások indultak el.
Benkő Fruzsina szociális munkásként érkezett három éve Perére a borsod megyei faluba, ahol azóta a helyiek és távolról érkező önkéntesek segítségével jelentős változások indultak el.
Dávid Ferenc a Kék Pont munkatársa nemzetközi kontextusban is megvilágítja, mit lehet és érdemes tenni a droghasználók és a teljes társadalom érdekében.
Milanovich Dominika a Magyar LMBTI Szövetség munkatársa bemutatta országjáró kampányukat, amely felhívta a figyelmet arra, hogy LMBT emberek mindenütt élnek.
Both Emőke, a Bagázs Egyesület elnöke szerint nem a helyzetet, hanem az embert kell elfogadni ahhoz, hogy a többségi társadalom és a cigány telepeken élők közötti távolságot csökkenteni tudjuk. A bagi telepen évek óta folyó munkáról és annak eredményeiről számolt be a Norvég Pecha Kuchán.
A Zóna nyomozójátékban egy ismeretlen város gettójában keresik a résztvevők a vezető eltűnt kamasz fiát. A több helyszínen játszódó játék során az elkülönített város lakóival - vakokkal, romákkal, melegekkel, hajléktalanokkal - találkoznak, és tőlük szereznek infókat, nyomokat. A játék végére a csoporttagok sötét titkokra derítenek fényt, itt már csak az a kérdés, mihez kezdenek mindezzel.
A Kóstolda projekt keretében a Színes Gyöngyök Egyesület számos munkatársa, önkéntese, roma lányok és asszonyok bizonyíthatták, hogy meg tudják valósítani az álmaikat, amikor megnyitották a lakáséttermet, ami most már pályázati támogatás nélkül, a vendégek adományaiból is fenn tudja tartani magát.
Nem elég, ha végezzük a munkánkat, az is fontos, hogy megmutassuk az eredményeinket. A Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott több száz projekt közül most egy tucatba videókon keresztül kaphatunk betekintést. A versenyben induló videók közül a legnépszerűbbek díjat fognak nyerni. A te szavazatod is hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezetek munkája még hatékonyabbá válhasson.
Bár a civil szervezetek jelentős része újszerűen s eredményesen foglalkozik fontos társadalmi problémákkal, ugyanakkor mindezt gyakran nem tudják megfelelően kommunikálni. Erre a jelenségre figyelt fel a Palantír Film Alapítvány, amely 10 hónapos vizuális kommunikációs képzés révén nyújtott női érdekérvényesítő szervezeteknek új ismereteket, egyszerű technikákat. A programról készült dokumentumfilm nyilvános bemutatója június 2-án lesz.
fotó: Pápai Tamás
A börtönök zárt világából frissen szabadult embereknek számos kihívással kell szembesülniük. Munkát találni, hogy ne kerüljenek ismét vissza, újra építeni az emberi kapcsolataikat, illetve újakat kialakítani, mert az odabent eltöltött évek során nem csak bennük, de körülöttük is sok minden megváltozott. „Ha két hétre elmész nyaralni, akkor is azt érzed, hogy átalakult a város. Hát akkor el tudod képzelni, milyen lehet 10 év után újra bejárni Budapestet?” – veti fel a kérdést Dobos Péter, aki, amikor a váci börtönből hazafelé megérkezett a Nyugati Pályaudvarra, elszédült a rengeteg arctól és ingertől, ami hirtelen körül vette. Az Adj Hangot Egyesület „Ez már a szabadság?” kezdeményezése keretében nyolc volt fogvatartottnak adott fényképezőgépet és fotózási ismereteket, hogy képeken keresztül mutassák be a számtalan érzést, gondolatot és helyzetet, amelyekkel szabadulásuk után szembesülhettek.
A roma fiatalok jövője – többek között – saját önszerveződésüktől is függ. A MORE roma- zsidó ifjúsági vezetőképző tréning záró táborára 20 hónapos együttműködés után került sor. Ez alatt a sajókazai és alsózsolcai Dr. Ámbédkar Iskola többségben roma diákjai vettek részt foglalkozásokon, képzéseken, melyeknek célja az önszerveződés elősegítése volt.