A börtönökkel szemben számos elvárást támaszt a társadalom. Egyrészt legyenek kellően riasztó helyek, amelyek a törvények betartására ösztönzik az állampolgárokat, és kellő büntetést biztosítanak a bűnelkövetők részére. Másrészt zárják el az ártatlan lakosoktól a veszélyes bűnözőket. Ugyanakkor azonban paradox módon azt is elvárjuk a börtönöktől, hogy változtassák törvénytisztelő állampolgárokká a bűnelkövetőket, akik miután visszatérnek közénk, harmonikusan vegyenek részt a társadalmi együttélésben, ami korábban nem ment nekik. Tapasztalatok szerint a börtönök reintegrációs funkciója elég rosszul működik világszerte, hiszen a börtönöket elhagyók kétharmada később visszaesőként ismét rács mögé kerül. Mik lehetnek azok az eszközök, amelyek elősegíthetik, hogy a börtönök esélyt és ne csak stigmát tudjanak biztosítani az elítéltek számára.

A norvégiai Bastøy börtönszigete száz évvel ezelőtt még főként fiatalokat fogadott, akiket az elrettentés, megfélemlítés és erőszak klasszikus eszközeivel próbált megregulázni. Mára a szigeten élő elítéltek a világ egyik legélhetőbb, legdemokratikusabb börtönében tölthetik mindennapjaikat, ahol nem csak az önellátás számos eszközét sajátíthatják el, de megtapasztalhatják azt is, hogy milyen bizalmi légkörben, aktív, felelős állampolgárként, egymást segítve élni. Ráadásul a hozzátartozóikkal való kapcsolattartás, a szigeten elérhető számos programnak is köszönhetően sokkal rendszeresebb és élményszerűbb tud lenni, mint a legtöbb börtönben. Mivel az intézet működése nem erősíti bennük tovább a frusztrációt és az erőszakos eszközök alkalmazásának bevésődését, az innen kikerülő elítéltek közül kevesebb, mint minden ötödik válik ismét bűnelkövetővé. Ez az eredmény társadalmi és pénzügyi szempontból egyaránt sokkal sikeresebb, mint azoknak az intézményeknek a gyakorlata, amelyek főként csak újratermelik a bűnözést, és rengeteg befektetést igényelnek a biztonsági és ellátó rendszerek finanszírozására.

Magyarországon is egyre több büntetés-végrehajtási intézet próbál olyan modellprogramokat befogadni, amelyek az elítéltek önértékelését, kreativitását fejlesztik, családtagjaikkal való viszonyukat javítják. A Tévelygőkért Alapítvány által november 15-én megrendezendő „Kitörni az ördögi körből” konferencia is arra keresi a választ, hogy milyen eszközökkel tudjuk az elítélteknek és gyerekeinek kilátásait valamint egymással való kapcsolatukat javítani. A konferencián több, NCTA által támogatott jó gyakorlat is bemutatásra kerül. A téma az eltérő szektorok számára egyaránt fontos. Így civil szervezetek mellett börtönparancsnokok is felszólalnak a rendezvényen, melynek Pintér Sándor belügyminiszter a fővédnöke.