Civil szemmel

Norvégminta

Norvég nők

2015. december 15. - Norvegminta

woman.jpg

Az NCTA ösztöndíj-pályázatának köszönhetően két évvel ezelőtt már három hónapot töltöttem Osloban, ezért kifejezetten nagy öröm volt visszatérni a DemNet által szervezett három napos tanulmányútra. Ez alkalommal a Bárányfelhő Alapítványt képviseltem, amely a NANE szakmai segítségével bántalmazott nők (elsősorban anyák) számára indított támogató „erő” csoportokat.

A visszatérés tehát egyrészt nosztalgia volt, másrészt egy egészen új terület felfedezése. A három hónap alatt elsősorban szerhasználó (drog vagy alkohol) nők ellátásával foglalkozó intézményeket látogattam az őket érintő ellátórendszert tártam fel, most pedig a Gender csoportban minden olyan ellátási és szervezeti forma érdekelt minket, amelyben megjelenik a nők érdekérvényesítése. Nagyon kiváncsi voltam, mit fogunk találni, mert korábban az volt a benyomásom, hogy a norvég kultúrában a nők helyzete (is) és az érdekérvényesítő civil szervezetek társadalmi elfogadottsága (is) egészen más, mint nálunk, és sokszor tűnt nehezen adaptálhatónak, amit ott tapasztaltam nem csak financiális, de a kulturális kontextus különbségei miatt is.

A benyomásaim alapján a norvég nők erősek és az egész társadalom  - ha lehet ilyet mondani - feminista. A norvégiai történelem során a nők sokkal többször maradtak otthon egyedül a gyerekeikkel, a farmmal, az állatgondozással, míg a férjek és apák kihajóztak és hosszú hónapokra eltűntek (és vagy visszatértek vagy nem). Ezért a nőknek nagyon korán ki kellett alakítaniuk a bizonytalansággal szembeni képességüket, bátorságukat és szűkebb környezetükben a támogatói közeget (pl. ugye, ha várandós a hetedik gyerekkel és nincs otthon másik felnőtt, akkor célravezető jóban lenni a szomszédokkal – akik mellesleg lehet, hogy 5-10 kilométerre vannak legközelebb). Mindez ahhoz vezetett, hogy a nők önállókká váltak és amikor/ha hazaért  a férfi, akkor sem volt már olyan beleszólása a családi és/vagy gazdálkodási feladatokba. Ennek hátránya persze az apai identitás háttérbe szorulása, de erről egyrészt lásd Jørgen Lorentzen vonatkozó tanulmányait, másrészt azóta az állam (!) többféle intézkedéssel (pl. „apai gyes”) tett róla, hogy mára kiegyensúlyozottabbá váljon a szülői szerepvállalás és ehhez a munkáltatók is a támogatásukat adják.

Kaló Zsuzsa - Bárányfelhő Alapítvány

A bejegyzés trackback címe:

https://norvegminta.blog.hu/api/trackback/id/tr608174808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.