Három teljes nap után ezek a benyomások maradtak bennem Oslóról. Miután a szakmai programok 4-ig tartottak, és 4-kor a legtöbb múzeum bezárt, az esti szabadidőben a lemenő nappal versenyt futva a nagyobb parkokat fedeztem fel, amelyek ilyenkor megteltek fülhallgatóval futó vagy kutyát sétáltató norvégokkal.

            A benyomás harmadik eleme a norvég civil szervezetek munkakörnyezetének csodálata. Nemcsak az irodák felszereltsége és hangulata (ez is sokunkat lenyűgözött), hanem az is, ahogy több helyen sok civil szervezet dolgozik egy épületben. Mivel sokuknál csak egy-két fő van bent teljes munkaidőben, nekik izgalmasabb is, hogy nem teljesen egyedül kell dolgozniuk, ezenkívül közös erővel olyan programokat valósíthatnak meg, amelyekhez egyesével nem lennének meg az eszközeik.

            Az általam meglátogatott nyolc szervezet közül három volt kifejezetten környezetvédelmi témájú, a Humusz hulladékmegelőzési szemléletéhez a Future in our Hands állt a legközelebb a túlfogyasztás elleni küzdelemre alapuló tevékenységével. A hasonló profil mellett objektíve is tőlük kaptuk a legalaposabb segítséget, szervezetük bemutatása után ugyanis előadónk belépett facebook-oldaluk kedvünkért angolra állított kezelőfelületére, és végigmutogatta, milyen adatokat érdemes figyelni, hogy hatékonyabb legyen a kommunikációnk a közösségi médiában.

            Norvégia legnagyobb taglétszámú zöld szervezete 1974-ben alakult, a gazdasági növekedés kérdései mellett a szolidaritással, gazdasági viselkedésünk a világ másik felén élőkre tett hatásával is foglalkoznak. Tagjaik, alszervezeteik és a tudást szolgáltató központ demokratikusan működő rendszere jó minta lehet az éppen tagszervezetek Nulla Hulladék Hálózatát építő Humusznak.

            Náluk is, ahogy majdnem minden szervezetnél, szóba kerültek a pénzügyek. Ebben a kérdésben a kezdetben kialakult kép nagyot változott a kint töltött idő alatt. Első nap még úgy tűnt, ez egy idilli társadalom, ahol a civilek helyzete nagyon könnyű, jelentős állami támogatást kapnak, és ezt nem veszítik el, ha egyes kérdésekben kritizálják a kormányzatot; mintha a kormány direkt támogatná az eltérő véleményeket is. A harmadik napon már két helyen is hallottunk olyan példáról, hogy egy-egy civil szervezettől vélhetően ilyen okból vonták meg a támogatást. Reméljük, hogy a jövőben nem ez a kissé ijesztő tendencia erősödik fel.

            A másik igazán ránk szabott előadás a Human Rights House Foundationé volt, ahol az előadó tudta, hogy ez az utolsó programpont a tanulmányutunkon, ezért a szervezet rövid bemutatása mellett inkább minket kérdezett a tapasztalatainkról, amiből a pár nap egyik legizgalmasabb beszélgetése bontakozott ki. Miután egymás után elég sok szervezettel megismerkedtünk, közben egymást és egymás munkáját is jobban megismertük, néhány útitársam olyan észrevételeket fogalmazott meg ebben a beszélgetésben, amiből azt éreztem, hogy a nagyon fontos konkrétumokon kívül a teljes út során elkezdett összeállni egy nagy kép is, és innen messziről olyan szögből láttuk meg a hazai civil szférát, ahogyan belülről nem tudtuk volna.

Kabdebó Noémi - Humusz Szövetség