A civil kezdeményezések és a lakosság sokszor kimarad a mindannyiunk életét befolyásoló döntésekből. Még, ha össze is hívnak egy lakossági fórumot, vagy ki is kérik a döntéshozók a civil szakértők véleményét – a felhozott érveket, szempontokat végül ritkán, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe. A Normafa jövőjét érintő önkormányzati lépések talán mégis kivétel lehet, sőt mintát jelenthetnek a környezetük sorsát befolyásolni kívánó civil állampolgári gyakorlatban. Mi az, amitől működni tud a civil tervezés és érdekérvényesítés?

A Normafára építendő síközpont ötlete nem újkeletű. Az évekkel ezelőtt felvázolt tervek – melyek a helyi kulturális, környezeti értékek, lakossági igények és időjárás számos szempontját figyelmen kívül hagyva – egy alpesi típusú sícentrum létrehozására vonatkozott, az elmúlt időszakban sokat finomult. A viszonylag kicsi, elmúlt évtizedekben egyre ritkábban havas, számtalan városi kiránduló által látogatott terület ugyanis nem hozható párhuzamba egy osztrák vagy szlovák síközponttal. A most hétvégén esedékes szavazás már egy sokat finomodott - ugyanakkor még mindig sok részlet szempontjából elnagyolt – elképzeléshez kapcsolódik. Ebben a folyamatban a civil összefogás szakmai munkája kétségbevonhatatlan. Weiperth Andrást, a Normafa Természetesen civil koalíciójában résztvevő Budakörnyéki Natúrparkért Egyesület munkatársát arról kérdeztük, hogy mitől tud működni a civil összefogás, közösségi-, szakmai tervezés és együttműködés Budapest XII. Kerület önkormányzatával.

A fő szempontok – amelyeket más kezdeményezéseknél is fontos számba venni az alábbiak:

• A civilek munkájában fontos, hogy csak a szakmai szempontok legyenek meghatározóak és ne a politikaiak. A civilek szakvéleményei, ajánlásai legyenek elérhetőek minden állampolgár és párt képviselői számára, és ne váljanak egyik vagy másik oldal „háttértanácsadóivá”.

• Az állampolgárok közössége csak akkor lehet sikeres, ha nem válik megosztottá. Ahogy máshol – például a Római-parti gát ügyében – a civilek megosztása és felforgácsolása sikeres lehet – itt a koalícióban résztvevő szervezetek (Budakörnyéki Natúrpakért Egyesület, CEEWeb, Greenpeace, Levegő Munkacsoport, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Magyar Természetvédők Szövetsége, Védegylet és a WWF Magyarország) összhangban, szakmai alapokon tudott együttműködni.

• A közösségi tervezés nem csupán egy lakossági fórum, ahol mindenki kihőbörgi magát, majd hazamegy. A lakosság jelentős része egyfajta ventillációs helyszínként kezeli a közös ügyek kapcsán való találkozókat, ahol kipanaszkodhatja magát, de felelősséget nem kell és sok esetben nem is akar vállalni a közösség jövőbeli sorsának alakításában. Az általunk szervezett közösségi tervezésen kiemelt hangsúlyt helyeztek a szervezők arra, hogy olyan munkacsoportok alakuljanak, amelyek konkrét javaslatokat, a közösség számára elfogadható terveket készítenek a felmerülő kérdésekre vonatkozóan és ezek alapján megalapozott ajánlásokat tudnak tenni a döntéshozók felé.

• Mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért – a munkacsoportokban való tevékenység azért is fontos, mert nem érthet minden civil mindenhez – viszont a saját területén (közlekedés, környezet- és természetvédelem, sport, turisztika, kultúra, vallás stb.) – minden csoport érvényes információkat és szempontokat tud behozni.

• Vezetés, amelyik valóban nyitott a párbeszédre. A kerület vezetése nem fogadta ellenségesen a civilek munkáját, javaslatait – sőt felismerte, hogy a civil kezdeményezések voltaképpen az ő munkájukat is segítik, amikor olyan feladatokat végeznek el (pl.: kutatások, tanulmányok készítése) önkéntes és külső forrásokból, amelyek (ön)kormányzati feladatok lennének.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy hollywoodi történettel lenne dolgunk. A hétvégi szavazás néhány kérdésének háttere még mindig homályos – pl.: a fogas útvonal lehetséges meghosszabbításának részletei, hatásai, a tervezett sípálya hóágyúzásnak infrastruktúrájának lehetőségei, műemlék épületek állapota, stb. A civilek a kérdésekhez kapcsolódóan nem javasolnak egyértelműen támogató vagy ellenző döntéseket. Ugyanakkor azt fontosnak tartják, hogy a kerület lakói éljenek a szavazói jogukkal, és szóljanak bele saját környezetük jövőjének kérdéseibe.

Sokszor sok mindenről nem kérdeznek meg minket, vagy ha megkérdeznek, akkor sem hallgatják meg a véleményeinket, válaszunkat. Ha azonban akkor is vállat rándítunk, ha esélyünk lehet befolyásolni környezetünk jövőjét, akkor a lehetőségéről is lemondunk annak, hogy a világunkat ne csak szidni, hanem fejleszteni is tudjuk.