Civil szemmel

Norvégminta

Mit nyomnak le a torkunkon a cigányok?

2016. január 19. - Norvegminta

kostolda_etel.jpg

A pécsi lakásétterem csak pár hónapja működik, szinte mindig teltházzal. Az ország számos pontjáról, sőt külföldről, még New Yorkból is érkeznek vendégek, legtöbben visszajárnak. Miben állhat a kezdeményezést működtető Színes Gyöngyök Egyesület receptje?

Bár a legtöbb vendég nyitottan érkezik, volt már olyan, akin érezhető volt, hogy azért jött, hogy provokáljon. Kelemenné Ancsa, az egyesület elnöke azonban nem jött zavarba a cigánysággal kapcsolatban erőteljes előítéletekkel érkező vendégtől. Miután másfél óráig beszélgetett az illetővel, az távoztában már gratulált Ancsa fiának nagyszerű édesanyjához. Ezek azok az esetek, amik igazi visszaigazolást jelentenek a Kóstolda kezdeményezőinek, akik finom ételek felszolgálása mellett szívesen beszélgetnek is a vendégeikkel.

A 12 éve működő szervezet mindig is azért dolgozott, hogy a többségi társadalom elfogadja és megértse a cigányságot, melynek a tagjai ugyanúgy egyénenként ítélhetőek csak meg, mint bárki más, és akik korántsem különböznek másoktól annyira, mint azt elsőre sokan gondolnák. Számos programjuk során azt tapasztalták, hogy nem túl hatékony, ha direkt módon vezetik elő a cigányság integrációjával kapcsolatos témákat. Sokkal hatásosabb, ha egy kóstoló ürügyén indul el a beszélgetés. „Egy pohár teától, egy falat süteménytől megenyhül az ember.” – véli Ancsa. Az emberek érdeklődni kezdenek a receptek, a felhasznált alapanyagok iránt. Ha pedig a beszélgetés általános, kellemes téma mentén indul el, akkor sokkal természetesebben és hatékonyabban tud áttérni a cigánysággal kapcsolatos kérdésekre. Ha azonban rögtön kellemetlen témák kerülnek előtérbe, akkor mindenki inkább befeszül és elzárkózik.

Ez volt az egyik fontos szempont, ami a lakásétterem indítása felé mutatott, a másik pedig azoknak a cigány nőknek a közössége, akikkel évek óta együtt dolgoznak. A többségükben szegénységben élő, alacsony iskolai végzettségű, számos kudarccal szembesülő, munkatapasztalattal alig vagy egyáltalán nem rendelkező nőket hiába kérdezgették arról, hogy mik az erősségeik. Az asszonyok meg voltak győződve arról, hogy ők semmiben sem jók, majd nagy nehezen sikerült rávezetni őket, hogy igenis finom süteményeket tudnak sütni, vagy jókat főznek a családjuknak. Ez volt az a szalmaszál, amibe sikerült belekapaszkodni, és kialakítani a lakásétterem tervét, ahol mindenki azt tudná végezni, amihez ért, és amit szeret. A közös terv több sikertelen pályázat után tavaly végre támogatást kapott. Az asszonyok nagyon örültek, és nagyon jól akarták csinálni ezt az egészet.

Ekkor persze felmerült, hogy a háztartás és a „hivatalos” vendéglátás más készségeket is igényel. Önkéntes vendéglátósok, pincérek segítettek a nőknek, hogy elsajátítsák a felszolgálás alapjait – merről adjuk a tányért, és honnan szedjük le, hogyan fogadjuk a vendéget, ilyenek. A nők, akik közül legtöbben nyolc általánosnál nem jutottak tovább az oktatásban, csak úgy habzsolták magukba az ismereteket. Fontos volt ugyanis, hogy minden profi legyen, és ne érezzék lesajnálóan a vendégek, hogy „cigányos” az egész. Ez a szempont volt meghatározó abban is, hogyan alakítják ki a helyet, vagy, hogy milyen ruhát vesznek fel a felszolgáló lányok. „A vendégek, amikor belépnek, sokszor csodálkoznak” – mondja Ancsa. Hiszen nem modern belsőre számítanak, elegánsan felöltözött nőkre, hanem valami autentikus, népművészettel átszőtt világra. Ez máris egy fontos találkozás, felismerés: nem csak az a cigány, aki ünnepnap rózsás szoknyában jár, és nem minden cigány ember szereti a feltűnő tapéta színeket. Igen, lehet, hogy a cigányok is ugyanúgy sokszínűek, mint mi, és hasonlóbbak hozzánk, mint gondolnánk – futhat végig a gondolat sok vendég fejében.

kostolda_teritek.jpg

A konyhán két szakács dolgozik, ketten kisegítők, a felszolgálást is ketten végzik. Már egyedül is el tudnák látni ezeket a feladatokat, de még fontos, hogy nagyobb biztonságban érzik magukat, ha nincsenek egyedül. Miközben az ételeket felszolgálják – cigánylecsót, pörköltet, levest, süteményt, mert a menü mindig változik – a családias hangulatban szóba elegyednek a vendégekkel. Itt nem kell sietni, itt nem arról szól a történet, hogy egyél gyorsan, és fizess! A vacsorák este 6-tól 8-ig tartanak, ezalatt az idő alatt sokszor kialakulnak meghitt beszélgetések. Arról van szó, ami a vendégeket érdekli. Az asszonyok szívesen beszélgetnek az ételekről, de az életükről is. Ugyanakkor soha nem erőszakolnak a látogatókra témákat, csak azt osztják meg, ami iránt a vendég érdeklődik. Nem akarnak lenyomni semmit, senkinek a torkán.

Az asszonyokon pedig abszolút látszik a fejlődés. A megbeszéléseiken már mindenkinek van véleménye, érve, gondolata, amit szabatosan meg is tud fogalmazni – pár hónapja ez nem volt még így. A rendszeresség, és az, hogy valóban ők tudnak adni pozitív élményt adni másoknak abszolút megerősítette az önértékelésüket. Legtöbben úgy tervezik, hogy márciustól képzésekre kezdenek járni, valaki konyhai, vendéglátós területen, más ügyvitelre – hiszen a Kóstoldához kapcsolódóan mindezek a tudások szükségesek. Az asszonyok – akik még úgy nőttek fel, hogy a nő nyolc osztály után menjen férjhez, szüljön gyerekeket, és maradjon otthon – már kezdik érezni, hogy kezükbe tudják venni az életüket. Amikor pedig a gyerekek látják, hogy anyjuk akár 40 felett belevág a tanulásban, az számukra is nagyon fontos példa. „Amikor a nő rendben van, a családja is rendben van” – összegzi Ancsa. Persze a képzettség sem jelent garanciát arra, hogy más helyeken is munkát tudnak majd kapni. A Kóstoldába például nemrég becsatlakozott egy asszony, aki bár szakácsként végzett, romaként nem tudott munkát kapni. Itt azonban ő is tud tanulni, dolgozni és mindenféle fortélyt megtanítani a többieknek.

kostolda_csapat.jpg

Ancsa mindenesetre abban bízik, hogy ezeknek az asszonyoknak akár a Kóstoldán belül – amely a bevételeknek köszönhetően a pályázat után is fenntartható lesz – akár máshol, de lesz munkájuk. Ha pedig lesz szakképzettsége a munkatársaknak, akkor a Kóstolda is kinőheti magát egy nagyobb vendéglővé, ami persze a jövőben is mindig valami mást, többet fog kínálni a vendégeinek, mint egy átlagos étterem, ahol csak enni lehet. Nem véletlen, hogy a visszajáró vendégek száma egyre nő, és egyre több a külsős meghívás, rendezvény születésnap. Megható volt például múltkor – emlékszik vissza Ancsa – amikor egy 90 éves bácsi állított be az utcáról, hogy itt szeretné ünnepelni a születésnapját. Mindebben persze a médiának is nagy szerepe van, ami számos megjelenést biztosított a számukra. Így a 12 éves szervezetről végre elmondhatjuk, hogy átlépte a társadalom ingerküszöbét, és talált egy receptet az ízeken át a szívekhez.

Pécsen minden pénteken várják vendégeiket előzetes bejelentkezés alapján >>>

Az Introblog videós beszámolója megnézhető itt >>>

A bejegyzés trackback címe:

https://norvegminta.blog.hu/api/trackback/id/tr928285306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr Eggs · http://farmprojekt.blogspot.com/ 2016.01.19. 18:09:20

Több fénykép jó lett volna. Meg esetleg elmagyarázni mi is ez a lakáséterem mert nekem nem tiszta teljesen.

fércnél maradandóbb 2016.01.19. 19:10:14

@Mr Eggs:
Norvég bálnazsírból készített sündisznópörkölt egy magyarországi lakásban. Ez a legújabb reality show

Leylandi 2016.01.19. 21:20:02

Azért én a norvégok helyében lecserélném azt a c-betűs szót az r-betűsre:-o Mert különben nagyon megvernek benneteket...

KissGecihuszár 2016.01.19. 21:28:16

no, Ancsáék az a bizonyos 10%, azaz a Magyarországi cigányság ama 10%-a, aki értéket képvisel, aki tesz a saját boldogulásáért, vannak céljai, elképzelései és ezen konkrét célok mentén tudatosan munkálkodik. Ebbe a 10%-ba tartozik a cigányság real elitje, pl. a művészek, zenészek, írók, egyéb közéleti emberek, közszereplők (pl. Bogdán Laci, Cserdi polgi, stb), illetve azon cigányok, akik iparosok, kézművesek, régiszégkárászkádőük. Tisztelettel kérdezem akár Ancsától is: nem-e lehetne-e e egyfajta népnevelést véghezvinni a többi 90% körében, hogy próbáljanak hasonló módon élni, gondolkodni a bűnözés, a segíjjjekre várás, a felelőtlen pulya szűlögetés, a (még) többségi Magyar társadalom vérének szívása helyett?? Én tudom, hogy nem lehet minden faluszéli putri, slum panel lakó, nettó BTK-s cigóból hasznos , pénzcsináló melót végzőt, a még a 8 általánost sem elvégző gyerekből, tiniből, szakmát, érettségit, horribile dictu; diplomát szerzőt faragni, de hogy pl a real vidék kilátástalan nyomorában fetrengőkből igenis lehetne önellátó, kertet, földet művelő, állatokat tartó, netán (pár tucat Tolnai, Borsodi, Baranyai faluban ez sikerült) ezen terményekkel még pénzt is csináló, tisztességes embereket faragni?? Igen, az 1. lépést Önöknek kellene megtenni és nem folyton a többségi társadalmat fikázni, amikor felfüggesztve a polkorrekt gügyögést, őszintén kezdünk beszélni a cigányság súlyos helyzetéről, melyet nagyrészben saját maguknak köszönhetnek. Bízom benne, hogy az egyébként trendy lakáséttermük egyfajta értékteremtő "műhely" is lesz, ahol azon társaik, akik esetleg bírnak némi nyitottsággal a külvilág felé ,nos ők kellő támogatást kaphatnak Önöktől, hogy aztán ők is belefogjanak 1-1 ilyen és ehhez hasonló projektbe. Ha 1x Pécsen járok, ígérem, benézek, már csak azért is, mert szeretem a gyomrom, végtére is, az evés örömszerző ténykedés, vagy mi...

BéLóg 2016.01.20. 00:05:24

Szerintem az emberek többségének nem a dolgos, szorgalmas, normális cigányokkal van baja, hanem a léhűtő, bűnöző életmódot folytató, erőszakos romákkal.

igazi hős 2016.01.20. 10:16:54

@BéLóg: Mindig a feltűnőbbet látjuk meg, az átlagosat soha. Az a normális, ha nem veszed észre (sőt el sem gondolkodsz rajta), hogy pult túloldalán levő csaj a szoliban szerezte a bőrszínét vagy örökölte.
A fehérmagyarok tudják, hogy a cigányok bűnözők, a belgák "tudják", hogy a magyarok kiírtják a családjukat, az osztrákok "tudják", hogy a magyarok lopnak a boltban, legalábbis a '90-es évek elején elég sok helyen láthattad Bécsben a "magyar, ne lopj" táblákat. Ennyit az általánosításokról.

átlátó 2016.01.20. 10:30:19

A migránsosok között is van kivétel, az általánosságot alapul véve viszont az a véleményem, hogy maradjanak ott, ahonnan elindultak és a világot ne itt akarják az ízléseikre átalakítani...
Továbbá: @igazi hős, amikor azt a táblát olvastam, egyáltalán nem éreztem magamat érintve. Mentem tovább a dolgomra.
...emlékeim szerint, a VUK-ban a Fekete Pista ( 1953-t írtunk ekkor )a következő mondatot adta a Simabőrű szájába, amikor a tyúkok elkezdtek fogyatkozni: "Biztosan cigányok jártak erre felé."
Az általános tapasztalatok mindig az általános tapasztalati úton megszerzett tapasztalatok mentén alakulnak ki. Ez hozza az átlagot, statisztikailag is. Nem voltam eléggé demagóg, tudom fokozni. :)

2016.01.20. 11:00:19

@átlátó: Tehét? Mit szűrtél le? A magyarok lopnak? Esetleg emberrablással, lánykereskedelemmel foglalkoznak, mint Angliában? Hisz általánosítunk, nem?
Mert az olyan kényelmes! Most van a címlapon egy cikk a svábok kitelepítéséről Magyarországról. Nyilván idejöttek, és elvették a magyarok munkáját, ugye? Szerintem nem látsz te át semmit. Amit a szádba adnak, azt böfögöd vissza.

FionaG 2016.01.20. 12:05:59

Érdekes cikk. Nagyon helyesek a hölgyek. Szívesen megnéztem volna több fotót is.
Ki is próbálnám, de sajnos tőlünk messze van Pécs.

Szumi 2016.01.20. 12:15:31

A cigányok lusták, koszosok, lopósak, agresszívek. Mindenki ismer legalább egy cigányt, aki ezzel szemben dolgos, tiszta, rendes ember. Nem mindenki ugyanazt a cigányt ismeri. Ezt írd fel egyenletben.

vmaast 2016.01.20. 12:19:08

Sosem értettem ezt a cigány/roma dolgot.A magyar nyelvben ők cigányok. Saját nyelvükön romák. Nem világos, miért sért valakit, ha nem az ő anyanyelvén nevezem meg,, hanem a sajátomon.
Az hogy a cigány név pejoratív értelmezést kapott, nem a magyar nyelv számlájára írandó...

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2016.01.20. 13:49:24

@igazi hős: "A fehérmagyarok tudják, hogy a cigányok bűnözők, a belgák "tudják", hogy a magyarok kiírtják a családjukat, '"

csak ugye azt nem kellene elfelejtened, ha a "fehérmagyar" olvas egy hirt, hogy "agyonverte 300Ftért, népes családok összeverekedtek, megverték a mentőst, három fiatal elvette a 4. telefonját, a szülő bántalmazta a tanárt a tanuló bántalmazta a tanárt etc..." akkor 100 ból 100x az fog kiderülni, hogy az elkövető cigány volt. nem 100ból 1x vagy 10x hanem 100x. Innentől kezdve azért nehéz elmagyarázni, hogy a "fehérmagyar" a mocskosrasszistaállat, bár tudjuk, hogy vagytok párak akik nem adják fel.

"90-es évek elején elég sok helyen láthattad Bécsben a "magyar, ne lopj" táblákat""

ez meg urbanlegend

shred 2016.01.20. 13:55:08

@vmaast: embere válogatja, én úgy tudom, hogy jobban szeretik a cigány megnevezést, mint a romát.

KDNP a selejtek gyűjtőhelye 2016.01.20. 14:17:21

@Leylandi:

Baromság. Max. a sok idióta jogvédő miatt kell lecserélni. Magyarországon a cigány megszokott és nem sértő forma, pont úgy mint a néger a fekete vagy color helyett. Ezen nőttünk fel.
Ha valakit sért a cigány szó az nem véletlen, tett érte, és eljutottunk oda, hogy a cigány lassan már nem népcsoportot jelent, hanem retkes tolvaj fideszes ganékat, főleg a legfőbb istenüket.