Nem elég, ha végezzük a munkánkat, az is fontos, hogy megmutassuk az eredményeinket. A Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott több száz projekt közül most egy tucatba videókon keresztül kaphatunk betekintést. A versenyben induló videók közül a legnépszerűbbek díjat fognak nyerni. A te szavazatod is hozzájárulhat ahhoz, hogy a szervezetek munkája még hatékonyabbá válhasson.
A videóversenyre nevezett 41 videó közül előértékelés során került kiválasztásra 12 film, amelyek közül a verseny lezárása után a legnépszerűbb négyet fogjuk díjazni. A nyertes szervezetek díjaknak megfelelő összegben vehetnek igénybe fejlesztő szolgáltatásokat. A videóverseny augusztus 30-tól indul október 20. 18h-ig tart. Mindenki egy-egy videóra szavazhat, amelyet a legjobbnak, legvonzóbbnak, legmeggyőzőbbnek tart. A szavazás lezárulta után az alábbi értékben kerülnek díjak kiosztásra:
- díj: 600.000 Ft
- díj: 400.000 Ft
- díj: 300.000 Ft
- díj: 200.000 Ft
A videók eltérő témákba, ügyekbe, módszerekbe nyújtanak betekintést.
Környezet és társadalom
1. Ökoszolgálat Alapítvány: Ablak a szegénységre
Az Ablak a szegénységben élőkre c. projekt a rászoruló családok fűtési költségének csökkentését életminőségének javítását és egy környezettudatosabb szemléletmód átadását célozta. Az Ökoszolgálat Alapítvány a MSzEH-val együttműködve 25 rászoruló család nyílászáróit szigetelte le önkéntesek bevonásával 4 városban. A szigetelés mellett az Ökoszolgálat egy rövid ökoháztartás–tréninget is tartott településenként, ahol közös beszélgetés formájában olyan olcsó és környezetbarát háztartási praktikákat mutattak be a családoknak, amelyekkel nem csak pénz, de energia is megtakarítható, míg környezetterhelésük csökken. A szigetelés hatására a családok fűtési költsége ~10%-kal csökkent, míg otthonuk por és zajterhelése is kedvezően változott. Az önkéntesek bevonásának célja a különböző rétegek, korosztályok, etnikumok közötti társadalmi szolidaritás elősegítése volt. A projekt folytatására indított közösségi finanszírozási kampány sikere további 10 család szigetelésének költségeit teremtette elő
2. Magosfa Alapítvány: Kicsik és nagyik
A projekt a generációk közötti tanulásról, azon belül időseknek és gyerekeknek közösen szervezett fenntarthatósági programokról szólt. A tapasztalatok szerint az ilyen jellegű programok jó hatással vannak mindkét korosztályra: rengeteget tanulnak egymástól és együtt, hosszú távú kapcsolatok is kialakulnak és érzelmileg is feltöltődnek a résztvevők. Az alapítvány munkatársai többnyire idősek otthonába látogattak el, hogy a beszűkült élettérben mozgó idősek hétköznapjait tegyék színesebbé, töltsék meg gyerekzsivajjal és lehetőséget adjanak nekik arra, hogy élettapasztalataikat átadják a fiatal generációnak, valamint ők maguk is tanulhassanak. A kisfilmünk ezekből a programokból ad ízelítőt, megvilágítva azok hátterét is. Érzékelteti a foglalkozások hangulatát, valamint Pál Ferenc (Pál Feri atya) katolikus pap, Martos György (az alapítvány alapítója) és Sólyom Barbara (az alapítvány elnökhelyettese) beszélnek arról, milyen hatással lehet a közös munka az idősebb és fiatalabb generációk mindennapjaira.
3. Gödölye Szociális Szövetkezet: Mária kert
A középiskolai tantervek nem tartalmazzák a hétköznapi háztartásvezetéssel és a kertészkedéssel kapcsolatos alapkészségek fejlesztését. A projekt segítségével a szervezők beillesztették a gimnázium kilencedikes tantervébe a háztartástan epochát, amely 2015. május 26-29 között zajlott 50 diák részvételével. A reggeli kezdő plenáris előadások és visszatekintések után idősávokra és csoportokra osztva dolgoztak a diákok. A 8 csoport forgószínpadszerűen váltott a tevékenységek között. Naponta 2 csoport mindig a napi közös ebéd elkészítéséhez volt beosztva, 2 csoport a háztartások kiadásaival és bevételeivel foglalkozott, egy csoport hulladékszelekciót végzett, 3 csoport pedig a biokert művelésében és építésében tevékenykedett. Egy-egy csoport naponta 2 különböző tevékenységen vesz részt, és folytatták a másik csoport által elkezdett munkát is. A diákok körében is népszerűvé vált epochát a szervezet szeretné rendszeressé tenni, és mint jó gyakorlatot megosztani más Waldorf-iskolákkal is.
Oktatás
4. K-Monitor Egyesület: Databoom Hackathon
Az egyesület nyílt adathasználatra építő projektjének célja, hogy saját tevékenységén túlmenően segítséget nyújtson, illetve széles bázisú együttműködést alakítson ki olyan szervezetekkel, akiknek érdekérvényesítő, kommunikációs, felvilágosító vagy mobilizációs tevékenységéhez adatok bekérésére, elemzésére, kreatív használatára, illetve nem utolsósorban közérthető közzétételére van szüksége. A 2016. április 15-16-án megrendezett DataBoom Hackathonra nyílt adatok iránt érdeklődő programozókat, dizájnereket, adatelemzőket, civil szervezetek tagjait és helyi közigazgatásban jártas szakembereket hívtak meg. A programozói verseny célja a közadatok minél kreatívabb felhasználásának népszerűsítése, új eszközök létrehozása és a különböző területek közötti kapcsolatépítés volt. Az eseményt a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesülettel és a Kitchen Budapesttel közösen szervezte a K-Monitor
5. Zachor Alapítvány: Séták
Az alapítvány budapesti videóinterjús helytörténeti sétái mintájára helyi kollégákkal öt vidéki városban: Aszódon, Békéscsabán, Miskolcon, Pécsett és Szegeden dolgozott ki sétákat. A felkészülés során közel 100 diák látogatott Budapestre, a projekt példájául szolgáló interaktív történelmi sétákra. A sétákat a helyi városokban a partnerintézmények diákjai segítik: a kortárs vezetés módszerével mutatják be diáktársaiknak városaik zsidó emlékeit. A sétákon résztvevő diákok az egykori helyi lakosok személyes történeteinek, videóinterjúinak értelmezésén keresztül megértik a közös múlt jelentőségét a város mindennapjainak történetében. A tapasztalatokról és módszerről az alapítvány helyi tréningeket tartott tanárkollégák számára. A program a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványával (USC Shoah Foundation) együttműködésben, helyi holokauszt-túlélők videóinterjú-részleteinek felhasználásával valósult meg.
6. Motiváció Egyesület: Rendszerhiba
Egy kooperatív társasjáték a szegregáció felszámolásáért: az IntegRÁCIÓ projekt célja bemutatni, hogy az integrált oktatás nemcsak szolidaritás kérdése, de racionális megoldás is számos társadalmi problémára, mivel a szegregáció alacsony minőségű oktatáshoz, társadalmi és etnikai konfliktusokhoz vezet. A szegregáció gazdaságilag sem kifizetődő, többek között az iskolázatlan munkaerő támogatása (pl. segélyezés) vagy a ki nem aknázott lehetőségek miatt (pl. iskolázottak magasabb jövedelemtermelése). Sokan gondolják, hogy az érvényesülés főként szorgalom kérdése, az iskola mindenki előtt nyitva áll. Sajnos ez ma Magyarországon nem igaz. Hogy pontosan mi is működik rosszul az oktatási rendszerben, azt nem könnyű megérteni. A projekt keretében fejlesztett RENDSZERHIBA című társasjáték ebben segít. A kooperatív játék a szegregáció felszámolását modellezi, és láthatóvá teszi, hogy ha az oktatási rendszer szereplői együttműködnek, az integrált oktatás megvalósítható (lenne).
Emberek
7. Zöld Pók Alapítvány: Újra kellett kezdeni az életüket
A Zöld Pók és a Van Esély Alapítvány Restart programjában 10 hajléktalan ember számára szerveztek közösségi adománygyűjtő kampányt. A bevételből az egyes szereplők igényeire tervezett programot valósítottak meg, amely a hajléktalanságból való kikerülést célozta. A közösségi gyűjtésekkel arra is törekedtek, hogy hajléktalansággal kapcsolatos kollektív felelősség érzetét erősítsék a nyilvánosságban.
8. Magyar LMBT Szövetség: „Itt vagyunk!” országjáró kampány
2015. nyarán a szövetség országjáró emberi jogi kampányt indított. Az „Itt vagyunk!” projekt színes kisbusza bejárta az országot: önkénteseikkel a budapesti Madách téren, több nyári fesztiválon és tíz vidéki városban találkozhattak az érdeklődők. A városok főterein felállított sátorban mindenütt helyi aktivisták mutatták meg magukat, s növelték a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex emberek láthatóságát. Az elfogadást személyes beszélgetésekkel, információs eszközökkel és újonnan kifejlesztett interaktív játékokkal igyekeztek növelni. Nagy sikert aratott a hatszáz kérdést tartalmazó LMBTQI műveltségi vetélkedő és a Kinek az útján című sajátélményű játék, melynek során egy fiktív karakter bőrébe bújva tapasztalhatták meg a járókelők, hogy milyen az LMBTQI-emberek helyzete. Minden állomáson videót is készítettek – jelen filmben a Miskolci Mások Egyesület bátor kiállását láthatjátok.
9. Adj Hangot Egyesület: Jogodban áll hallgatni! Minket!
A Börtönrádióval a reintegrációért c. projekt célja kettős volt: egyrészt, hogy a rádió műsoraival és magával a műsorkészítéssel felkészítse a fogvatartottakat a szabadulásra és a törvénytisztelő életre, másrészt, hogy a szabadult rádiósok - a börtönben megtanult rádiós készségek felhasználásával - olyan programokat készítsenek a börtönön kívüli hallgatóság részére, amely egyrészt érzékenyíti a társadalmat a szabadulók beilleszkedési nehézségeire, másrészt a veszélyeztetett rétegek számára bűnmegelőzési hatással bír. A fentiek elérése érdekében az egyesület a Börtönrádió magyarországi továbbfejlesztésén, az országos hálózat megteremtésén, valamint a fogvatartottak ill. szabadultak által készített hanganyagoknak a szélesebb közönséggel való megismertetésén dolgozott. Ennek eredménye, hogy a Börtönrádió megszólalt két további büntetésvégrehajtási intézetben: Győrben és a Gyorskocsi utcában, valamint hogy a Rács Fm szabadult rádiósai rendszeres műsort szerkesztenek a Tilos Rádióban és a Rádió Q-ban.
Érdekérvényesítés:
10. Társaság a Szabadságjogokért: Politikuss
A TASZ azért indította 2015. őszi kampányát, hogy a politikai véleménynyilvánítást ne fenyegethessék büntetőjogi eszközökkel. Célkitűzésük az volt, hogy bekerüljön a közbeszédbe a szólásszabadság korlátozásának káros mivolta, illetve a becsületsértés és rágalmazás kerüljön ki a büntetőtörvénykönyvből. Magyarországon a hatályos szabályozás szerint büntetőeljárás esetén az országgyűlési képviselőket, polgármestereket kiemelt védelem illeti meg: az ügyészségi vádemelés egyetlen fillérjükbe sem kerül, míg az átlagember az általa fizetett ügyvéddel képviseli a vádat. A kampányban köztéren felállított installációkon fejezték ki a polgárok politikusokat illető véleményüket, míg a TASZ ügyfeleinek történeteiről kisfilmeket forgattak. Egyik legnagyobb eredményük, hogy Somogyi Mária ügyfelük számára, akit egy internetes tartalom megosztása miatt perelt be az önkormányzat, összegyűlt annyi felajánlás, hogy tovább tudják vinni ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.
11. Energiaklub Egyesület: Paks II - Egy pénzpazarló, kockázatos és felesleges beruházás
Az új paksi atomerőmű (Paks II) kérdésében a magyar társadalom kizárásával hoztak meg egy politikai döntést. Ez a döntés több sebből vérzik, a szakmai kérdések megválaszolatlansága mellett a demokratikus jogok érvényesülése is aggályos. A lakosságnak nincs információja a paksi bővítésről, mert a döntés eddigi folyamataiból kizárták. Az Energiaklub kiemelt célja ezért az, hogy elinduljon egy hazai párbeszéd Paks II-ről, annál is inkább, mert a beruházás több évtizedre meghatározná Magyarország energiagazdálkodásának irányát. Paks II-vel kapcsolatban számos kérdés és kockázat is felmerül, melyekre a döntéshozók nemhogy választ nem adnak, de egyenesen titkosítják azokat, feltéve, hogy vannak válaszaik. A projekt keretében készült film ezekre a közérdekű kérdésekre hívja fel a figyelmet. A társadalmi párbeszéddel, a széles körű kommunikációval szeretnék elérni, hogy a téma erősebben jelenjen meg a közbeszédben, és a társadalom nagyobb része formáljon róla határozott véleményt.
12. Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete: Vakbarát üzlet
A látássérültek számára sok, másoknak egyszerű tevékenység nehézséget okoz, ilyen például a bevásárlás is. Aki látássérült, nem látja, hol van egy boltban például a kosár, hol van egy eladó, akitől segítséget lehetne kérni, és természetesen a polcokon sorakozó termékek megtalálása is nehezen megy. Ezért gondolta az egyesület azt, hogy olyan projektet indítanak, melyben maguk a láttássérültek készítenek egy minősítő rendszert. Ennek alapján teszteltek nyolcvan Csongrád megyei üzletet: az üzletekben járt egy gyengénlátó és egy aliglátó, valamint egy fehérbottal közlekedő és egy kutyával közlekedő vak tesztelő. A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítést is vizsgálták, de a legnagyobb hangsúly a személyi segítésre került. A program végén ajánlásokat fogalmaztak meg az üzletek számára, bemutatták tapasztalatainkat, felajánlották együttműködésüket. Tíz üzlet kapott Vakbarát Üzlet tanúsítványt. Az egyesület jelenleg egy országos hálózattal tárgyal a lehetséges további együttműködésről.
A Videópályázatot lezártuk, a díjazottakról október 28-ig fogunk információt közölni a díjátadó után!
Köszönjük, hogy érdeklődsz a civilek munkája iránt, és szavazatoddal támogattad azt!
A filmekben látható vélemények nem feltétlenül tükrözik az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap donor országainak álláspontját.
