Mi köze lehet egymáshoz a figyelem fókuszában álló divat csillogó, tökéletes világának és a társadalom peremén, sokszor elszigeteltségben élő betegek valóságának? A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (RIROSZ) és a PS Magazin által szervezett „Jól áll neked a tolerancia” című kampányhoz kapcsolódó rendhagyó divatbemutató a ritka betegségekre hívta fel a figyelmet.
Ezek a betegségek bár egyenként ritkák (kevesebb, mint minden kétezredik ember szenved egy-egy betegségben) azonban mivel több, mint 8000 ilyen elváltozást ismerünk, így összességük a társadalom 6-8%-át (hozzátartozókat számítva akár 20%-át) érinti. Így a ritka betegségek korántsem ritkák. Ugyanakkor a diagnózisukra és kezelésükre kevés figyelem fordul. A szokatlan divatesemény keretében divattervezők ruhák segítségével jelenítették meg és reflektáltak az egyes betegségekre, valamint a hozzájuk kapcsolódó állapotokra, pszichológiai folyamatokra.
A divatbemutatót megelőzően kerekasztal beszélgetésre került sor, ahol többek között arról esett szó, hogy milyen szerepet vállalhat a divatvilág a betegséggel élő emberek társadalmi integrációjában. Naponta számtalanszor ütközünk bele úton-útfélen a plakátokon, hirdetéseken, reklámokban megjelenő „tökéletes emberekbe”. Ezen hirdetések pedig szándékosan perfekcionisták. A divatszakma kiválogatja a legszebbet és legtökéletesebbet, gyakorlatilag elérhetetlen mintát állítva saját közönsége elé. Talán éppen az idealizált testek bemutatása miatt érzik annyian távolinak a divat világát. Miért nem lehet fogyatékossággal vagy akár ritka betegséggel élő modelleket kifutón vagy plakátokon látni? A válasz erre valójában egyszerű: azért, mert a megjelenített szépségideál a marketing része. „Ha ezt a krémet használod, ilyen szép leszel.”
Annak ellenére, hogy a modellek kiválasztásakor szempont a karakteresség és különlegesség, mégis mikor egy cég a megszokott, ideális képen kívül eső modellt foglalkoztat, azt mások képmutatásnak és üzleti érdeknek tartják. Holott ahhoz, hogy a „más” testek - legyen az amputált, túlsúlyos, fogyatékossággal élő, vagy bármi, ami eltér a plakátokon látottól - elfogadottak és ne rejtegetettek legyenek, az első dolog amit meg kell tenni. Hogy láthatóvá váljanak. A divat és annak marketingje a társadalom minden rétegéhez eljut, így nagy felelősség van rajta, ugyanakkor remek lehetőségek is rejtőzhetnek benne, ha felmeri azokat vállalni. Találhatunk jó példákat is természetesen: talán ismerős lehet Melanie Gaydos, Jillian Mercado vagy Winnie Harlow neve, utóbbi többek között a Desigual és a Diesel kampányaival szerzett hírnevet és keltett feltűnést pigmenthiányos bőre miatt. Az ő foglalkoztatásuk csakugyan egyszerű képmutatás lenne? Nem lehet, hogy ez a módszer a pénzügyi nyereségen kívül társadalmi haszonnal is jár?
Emellett gyakran hangoznak el olyan érvek, miszerint az embereket zavarba hozza, ha „beteg” vagy „más” embert látnak. Attól, hogy valamit nem látunk, attól az még létezik. Lehet, hogy vannak, akik számára ez sokkoló, viszont ha még ilyen formában sem találkoznak velük, nehezebben is ismerhetik meg őket.
Az idealizált képen kívül eső testek bemutatása csak az első lépés a tolerancia felé, a tolerancia pedig szintén csak egy állomás a valódi befogadás felé vezető úton. Ha valamit a divatvilág mintaként állít elénk, nő a valószínűsége, hogy elfogadjuk értékként az idealizálttól, illetve átlagostól eltérő testű társainkat is. Ha pedig elfogadjuk őket, már esély nyílik arra, hogy ők is egyenjogú, aktív résztvevői legyenek a munka, az oktatás és az életünk számos más egyéb területein is. Ha a divat, ha felvállalja ezt a küldetést, széles közönséghez juttathatja el az üzenetet. Ez a rendhagyó divatbemutató segített a divat iránt érdeklődők figyelmét is felhívni a ritka betegségekre, és remélhetőleg bátorítani a résztvevőket arra, hogy ők maguk is tudnak tenni a befogadás érdekében. Csak így tovább, ne elégedjenek meg ennyivel!
(A kerekasztal résztvevői voltak: Jokán Andrea (TASZ), Strasser Orsolya (PS Magazin), prof. Vörös Miklós (MOME), Dr. Pogány Gábor (RIROSZ), Kajdi Csaba (Visage), Lakatos Márk (stylist))
Saci
